Hogy működik az immunrendszer?
A vírusok és baktériumok elleni küzdelemhez van a szervezetnek egy saját védelmi rendszere (immunrendszer), amely képes különbséget tenni a külső, nem-endogén anyagok és endogén anyagok között. Az immunrendszer felismeri a kórokozót azok specifikus antigénjei alapján. Felkészül a kórokozó elleni küzdelemre azzal, hogy az antigénekkel szemben speciális ellenanyagokat alakít ki. Az immunrendszer így érzékennyé válik erre az anyagra.
A kórokozóval való második érintkezés esetén azonnal újra felismeri az antigéneket különleges memóriasejtek (B-limfociták) degítségével. Így a megfelelő antitestek azonnal akcióba lépnek és a behatolók ártalmatlanná válnak. Ha az antitestek győznen, általában immunis lesz a szervezet.
Idegen anyagok
Másrészről a szervezet képes tolerálni az ártalmatlan idegen anyagokat is, azaz az immunrendszer elviseli bizonyos antigéneket. A védelmi reakció gyengébb vagy egyáltalán nincs is, egyszerűen mert nem szükséges.
Az allergia
De létezik az ellenkezője is: tulajdonképpen ártalmatlan antigének túlzott mértékű immunválaszt váltanak ki. Ezt hívjuk allergiának vagy atópiának. Az allergiát okozó antigéneket, amelyek nagyon kis mennyiségben is okozhatnak reakciókat, allergéneknek nevezik. Alapvetően allergiáról csak akkor beszélünk, ha a beteg (az antitestek kimutatása) allergiás tüneteket mutat.
Sokan hiszik azt, hogy az allergiás személyek gyenge immunrendszerrel rendelkeznek. De ez nem igaz. Ez inkább egy túlzottan aktív immunrendszer, a szervezet védekezésének “rossz szabályozása” miatt. Az immunrendszer már nem képes helyesen megkülönböztetni a szervezetre ártalmas és ártalmatlan idegen anyagokat. Tehát egy túlzott immunvédelmet jelent az olyan anyagok ellen, amelyek nem károsítják a szervezetet.
Allergiás tünetek
Mivel a bőr és a nyálkahártyák (a szem, a légutak és az emésztőrendszer) az első akadály a behatolók ellen, ők a leginkább érintettek az allergiás reakciókban. A szervezetnek egy allergénre adott reakciója nagyon különböző lehet, de általában sok kellemetlen allergia-jellegű tünethez társul. Például egy allergia megnyilvánulhat duzzadásban, orrfolyásban, vizenyős és viszkető szemekben (pollenallergiánál), kiütésekben, vagy viszketésben a szájban és az émelygésben (étkezés után).
Gyakori allergének
Számos különösen erős allergén létezik. Sajnos ezek többnyire olyan anyagok, amelyekkel napi kapcsolatban állunk. Gyakran nem a “mesterségesen előállított vegyipari termékek”, hanem a mindennapi természetes termékek, mint a fűpollen vagy a tej. A pollenek és élelmiszerek mellett különösen gyakran váltanak ki allergiát poratkák, penészgombák, rovarmérgek, nikkel, latex és a kozmetikai és háztartási vegyszerek összetevői. Az allergén anyagok szinte elkerülhetetlenek.
Mitől függ, hogy mire leszünk allergiásak?
Hogy melyik anyag okoz allergiát, az életkortól is függ. A csecsemőkorúaknál gyakoribbak az élelmiszer- és ritkán apollenallergiák, de később a pollen allergének egyre gyakoribbá válnak.
Miért emelkedett az allergiák előfordulása az utóbbi évtizedekben? A genetikai tényezőkön kívül ennek a növekvő tendenciának az oka az életkörülmények változása. Paradox módon ez magában foglalja a növekvő higiéniát, ami teljesen új az immunrendszer számára. Végtére is több millió éven keresztül az emberi szervezet hozzászokott baktériumokkal és gombákka fertőzött ételek fogyasztásához. A lakókörnyezet sem volt ennyire steril.
Másrészt azonban ma több a vírusos fertőzés. A gyakori globális utazások miatt az idegen vírustörzsekkel való érintkezés az elmúlt 100 év során egyre gyakoribb. Bár mára a jobb higiéniai körülmények miatt számos fertőző betegséget legyőzött az immunrendszer (például a tuberkulózis, a pestis, a kolera, stb), de így nincs is annyira használatban. Ez aztán valójában ártalmatlan anyagokkal szembeni allergiát okozhat otthoni és a munkahelyi környezetben egyaránt.